Te és az albérlőd
Ha figyelsz felismerheted az albérlődet…
Együtt élsz azzal, aki benned folyamatosan elfoglalja a nappalit… Azzal, aki minden apróságot személyes támadásnak vesz…
Aki három napig rágódik azon, miért nem köszönt vissza a szomszéd, és aki szerint, mindenki biztosan rólunk gondolkodik…
Jó hír, hogy ez a lakótárs időnként eltűnik…
Néha, tiszta a levegő…
És amikor végre lenne egy nyugodt pillanatod…
Hm hirtelen, ott terem…
Mint egy rossz pop-upos reklám:
„Hé!… Na emlékezzünk… Emlékszel arra, amit három éve mondott Józska a munkahelyen? … és jön, „Na, itt az ideje újra átélni!”
Amint ráeszmélsz, és meglátod, mire szeretne rávenni,.. megláthatod, ahogy a figyelmeddel elkalandoztál, már egy történet részese lettél…
Ha tényleg ráeszmélsz, abba marad, hirtelen eltűnik…
Csend lesz…
Mint amikor a telefonod végre nem jelez semmit…
Semmi mozgás, tiszta a levegő, minden könnyű…
De aztán ismét felbukkan:
„Sziaaa, mi újság, hiányoztam? … Ne aggódj, újra itt vagyok, és hoztam még néhány problémát, hogy ne unatkozzunk… igaz ezek valószínűleg még nem is léteznek, de legalább van mivel foglalatoskodnunk”
És az albérlő ismét elfoglalta a nappalit…
Mert ő a megszokott társaságod…
Figyeld meg…
Lásd, hogy ragaszkodsz hozzá…
Mint a telefonodhoz, ha nem jelez…
Figyeld meg, te várod a jelzést…
Te akarod…
Sőt ha nem jelez semmit, akkor te keresel benne témát…
És máris bejelentkeztél…
Látod?…
Most kezd el ezt a fajta működésed megfigyelni…
Csak állj meg és légy tudatában, de őszintén, mihez is ragaszkodsz valójában…
Bona „Hajnal”
